Ők is minket választottak:

 

Okostévés alkalmazások: egy újabb kommunikációs csatorna kibontakozása

Egy vállalat számára ma már alapkövetelmény a jó weboldal, és a legtöbb cég számára már a Facebook rajongói oldal vagy egyéb social media eszközök megléte is inkább a mindennapok része, mint forradalmi innováció. Miközben néhány éve még nehezen képzeltük el, mikre használjuk majd mobiltelefonjainkat, ma még az is furcsán hathat, hogy televíziónkon otthon nemcsak az esti filmet nézzük majd meg, hanem az ügyfeleket is megszólíthatjuk egyedi tartalommal.
2012. június 18., hétfő 9:46

A mobileszközök elterjedése után várhatóan az okostévék hódítanak majd, és az ezekhez kapcsolódó tartalmak jelentik a legújabb lehetőséget a vállalati kommunikációban. Ezekben az eszközökben pedig éppen annyira fontos szerepük lesz a különböző alkalmazásoknak, mint jelenleg a telefonokban és táblagépekben. Az Extreme Net és a Kreatív minikonferenciát szervezett az új készülékekben rejlő lehetőségek bemutatására, ahol annyi mindenképpen kiderült, hogy az okostelevízió-készülékek rohamosan terjednek, valamint az is, hogy egyelőre viszonylag kevés hazai alkalmazást lehet ezeken keresztül elérni. Vagyis: a tartalomgyártók, a fejlesztők és a márkatulajdonosok ismét egy újabb lehetőség előtt állnak.

 Az eseményen Vörös Csilla, az AGB Nielsen ügyvezető igazgatója adott pillanatképet a magyar televíziós piacról, az egyes társadalmi csoportok eszközellátottságáról és tévézési szokásairól. Az előadásból kiderült, hogy az Esomar besorolás alapján AB státuszú (legmagasabb jövedelemmel rendelkező) hazai fogyasztók általában nagyon sok csatornát néznek felváltva. Míg a teljes lakosság esetében 17 százalék analóg földi sugárzással vagy analóg műholdas megoldással tévézik, az AB státuszúak esetében csak 3 százalék ez az arány. Az ebbe a rétegbe tartozók kétharmadának már LCD vagy plazma tévéje van, ők kicsivel kevesebbet tévéznek, mint a többség, de sok csatornát néznek, többet használják a digitális adás révén adódó lehetőségeket, illetve többet dvd-znek. Az előadásból egyértelműen kiderült, hogy az ország tehetősebb része lesz az, amelyik az okostévéket megveszi majd, és vélhetően tovább színesedik majd a tévé előtti szórakozás eszköztára, vagyis idővel már nem csak, sőt egyre kevésbé használják majd kifejezetten televíziózásra készülékeiket a fogyasztók. Passzív befogadásból aktívabb tartalomfogyasztóvá alakulnak majd át az okos készülékkel rendelkezők.

 Szöllősi János, a Samsung Electronics alkalmazásspecialistája előadásában részletesen beszélt a magyar piac okostévés ellátottságáról. 2011-ben a Samsung 50 ezer okostévét értékesített, 2012-ben pedig ez a szám várakozásaik szerint megduplázódik majd, ami az idei év végén összességében 150 ezres piacot jelent majd a Samsung várakozásai szerint. Fontos ugyanakkor, hogy a Samsung mellett más szereplők is piacra léptek, vagy terveznek piacra lépni ezen a területen, így például az LG vagy az Apple is, ennek alapján pedig jól látszik, hogy a gyártók egyértelműen letették a voksukat az okos televíziók mellett, és várható, hogy mások is csatlakozni fognak ehhez a piachoz. Mindez azt eredményezheti, hogy akár már 2-3 éves időtávon olyannyira elterjedhetnek ezek a készülékek, hogy a jelenleg forgalomban lévő készülékeket teljesen kiszorítják majd. A szakember elmondta azt is, hogy ebben a pillanatban 10-15 lokális televíziós alkalmazás tölthető le Magyarországon, ám ez a szám is növekedni fog, mert jelenleg további 20-30 van tesztelési fázisban. Mindezek alapján pedig egyértelmű, hogy miközben külföldön már felismerték az ebben a kommunikációs eszközben rejlő lehetőségeket, és a legnagyobb márkák közül egyre többen élnek vele valamilyen formában (kiváló példa erre a Red Bull TV, amely saját tartalmat is szolgáltat), addig a hazai piacon még rengeteg lehetőség nyílik a tartalomfejlesztésre, óriási mozgástér van a televíziós alkalmazások lassan kibontakozó piacán.

 Az interaktív tévézés evolúciójáról tartott előadást Koltai Andrea, a Chello Central Europe kereskedelmi vezetője is, aki azt emelte ki, hogy a tévétársaságok és műsorkészítők évtizedek óta azon fáradoznak, hogy aktívvá tegyék a nézőket vagyis az interaktivitásnak egyre komolyabb szerepe van a televíziózásban is ,  illetve azon, hogy újabb bevételi forrásokat találjanak. Erre volt remek eszköz a valóságshow-k beindulásával elterjedő telefonos közönségszavazás, a kifejezetten ezekre az emelt díjas hívásokra és SMS-ekre épülő tehetségkutató és a call tv is. Koltai Andrea szerint az okostévé logikus lépés ebben a folyamatban, amire a tévéknek mindenképpen meg kell adniuk majd a tartalmi választ is.

A rendezvényt Tóth Benedek vezető fejlesztő zárta, aki elmondta: jelenleg használt eszközeink nagy részét számítógép vezérli, csupán a kezelőfelületük más az egyes eszközöknek. Az asztali gép kifejezetten munkára való, ezért kapcsolódik hozzá egy könnyen kezelhető billentyűzet, a tablet már inkább csak fogyasztásra, az okostévé pedig kifejezetten mozgóképes tartalomfogyasztásra való. Tóth szerint a televíziókra fejlesztett alkalmazások fejlesztési munkálatai és a projekt ütemezése nagyban hasonlít a már elterjedt telefonos alkalmazásokéhoz, de a technológiai újdonságoknak és kihívásoknak köszönhetően a televízióknál még 4-5 hónap a fejlesztés ideje, míg a telefonoknál ez az idő ma már 1-2 hónapra csökkent le.

 Abban pedig egyetértettek az előadók, hogy az okostévékben óriási potenciál van, mert alapvetően még mindig rengeteg időt töltünk a tévé előtt. „Ha a jelenlegi tévézési idő 10 százalékát okostévés alkalmazások előtt töltik majd az emberek, akkor ez a szórakozási forma kapásból beelőzi az internetet” – hangzott el az Extreme Net és a Kreatív közös minikonferenciáján.   

 

 
 
 
Adatvédelem | Minden jog fenntartva. 2011. Extreme Net Kft.